A Sintónak nem volt alapítója, nincs körvonalazott tanítása, parancsrendszere mégis áthatja a japán emberek mindennapi életét. Ennek a vallási formának a középpontjában a „kamik” állnak. A kami az ősök és különböző természetben előforduló dolgok szellemét jelenti. A Sintó vagy más néven Kami no michiszó jelentése az „Istenek/Kamik Útja”.

Ez a vallás szinte csak Japánban terjedt el és körülbelül 3 millió követője van. De ezt sokkal nagyobb számokban is meghatározhatjuk, ugyanis sok japán kettős vallású (buddhizmus és sintoizmus). A Sintó vallásban a gonosz fogalma szinte nem is létezik, mert csak is jóságos, segíteni akaró kamik léteznek. Ezek a szellemek mindenben megtalálhatók ,lehet az élő vagy élettelen. Külön kamija van a földnek, a mezőnek, a folyónak, az erdőnek stb. Összesen körülbelül 8 millió kami ismeretes.

A kamik néhány fő kategóriába sorolhatók. Az elsőbe a nép közös kamijai tartoznak. Élükön Amateraszu Ómikami napistennő, az egész nép anyja áll, akit minden család nagy becsben tart. Ebbe a csoportba tartoznak az ősök szellemei is. A második csoportot az egyes helységek szellemei alkotják. Minden településnek, városnak, falunak saját kamija van, aki segíti, védelmezi a lakosságot. A harmadik csoportba azok a kamik tartoznak, akik meghatározott emberi tevékenységek, vagy különleges helyzetek alkalmával sietnek az ember segítségére. Ide tartoznak, például: a folyók, erdők kamijai stb.

A Sintó középpontjában a kamik igazsághoz vezető útja és azok igazságos akarata áll. A kamik természete meghaladja az emberi elme képességeit ezért a hétköznapi emberek által nem teljesen megismerhetőek: „A kamikat nem lehet megérteni; csak érezni és imádni tudjuk őket. De ezt is csak azzal a feltétellel, ha visszatérünk a természethez és összhangban élünk vele”. Csak az igaz hívők ismerhetik meg őket, még pedig a hit által, ugyanis a japánok szerint az emberek is szentek mivel a kamik gyermekei. A kamik meghallgatják az emberi imákat és válaszolnak rájuk, akaratukat is kimutatják amellyel vezérlik az embereket. Azok akik együttműködnek velük, és az ő akaratukkal összhangban élnek megszerezhetik egy kami védelmét és segítségét.

A helyes életvitel, a Sintó szerint, a Makoto no kokoro („Az igazság szíve”),ami az őszinteség, a tiszta szív és a becsület összességét jelenti, azaz azt hogy ember becsületesen igyekezzék a lehető legtöbbet teljesíteni az általa választott munkában és emberi kapcsolataiban. A Makoto no kokoro a legfontosabb erény ,bár a többi erény sem elhanyagolandó (Pl.: engedelmesség, a gyermeki ragaszkodás, a szeretet, a hűség, stb.) a legfontosabb és legelső célja az embernek Makoto no kokoro keresése. Ugyanis ennek elérése hozza felszínre a többi erényt is.

Azonban az ember szent természete nem mutatkozik meg, megtisztulási szertartások, folyamatok során azonban lehetősége nyílik eltávolítani a tudatot fedő tisztátlanságokat. A Sintó az embereket nem elszigetelt, magányos léleknek, hanem egy ősi folytonosság továbbvivőjének, az elődök és leszármazottak közti összekötő láncszemnek tekinti.

A kamikat több ezer helyen felállított szentélyben (Dzsindzsa-ban) imádják.

Viszont az első ismert Sintó szentélyek az ötödik századból valók. Kezdetben nem építettek szent épületeket, hanem egy szent helynek tartott helyen élőfa-szimbólumot helyeztek el, vagy ideiglenes szentélyt építettek. Később mikor szent épületeket emeltek a kamik lakóhelyéül, határozott szabályokat követtek: a szent terület bejáratánál egy szent kapu (Torii) áll, mögötte, az épülethez vezető út melletti medence található, ahol a hívő megmoshatja kezét és kiöblítheti a száját. Ezt követi az imahely (Haiden) ahol áldozatokat is el lehet helyezni (Pl.: ételt, italt). A szent hely központja a belső szentély (Honden), ahová csak a papok mehetnek be, itt található a kami szent jelképe, a Shintai („A kami teste”). A szent jelkép lehet egy faszobor, egy kard vagy valamilyen más tárgy, de a leggyakoribb a tükör. A hívők a szentélyhez vezető lépcsőnél csengetéssel, tapsolással vagy kopogtatással hívják fel a kami figyelmét.

Érdekes még ,hogy a szentélyeket 20 évente lerombolják, majd egy szomszédos területen újjá építik. (Ehhez körülbelül 13 000 ciprusfát használnak el)

• Atsuta szentély
• Heian Jingu (Kyoto)
• Hikawa szentély
• Az Isei nagy szentély
• Itsukushima szentély
• Iwashimizu szentély
• Izumo szentély (Izumo)
• Kasuga szentély
• Katori szentély
• Kumano szentélyek
• Meiji szentély
• Nikkō Tōshō-gū
• Ōsaki Hachiman szentély
• Shiogama szentély
• A három palota szentélyei, Kokyo császári palota - Tokió
• Tsubaki szentély, japán egyik legrégebbi szentélye

Általában a tisztség (Kannusi) családon belül öröklődik. Vannak fonto családok (Sake) ,akik a mai napig a szentélyhez kötődnek.

Talizmánok és Fogadalmi Táblák:

Japán-szerte kaphatók a szentélyekben szerencsetalizmánok (Omamori). Vizsgákhoz jó szerencsét vagy balesetmentes vezetést kérnek ,remélnek tőlük. Az imát ,varázsszöveget fára vagy papírra írják ,majd egy szövetzsákba teszik. Ezt magunknál kell tartani. A kis zsákot nem szerencsés kibontani és olvasgatni a szöveget ,ugyanis így nem fog működni.

Vannak olyan táblák (Ema) ,melyeket nem kell magunknál tartani ,hanem a szentélyekben ki lehet akasztani. Ezeken is imák vagy kérések állnak.